Milyen az allergia a bébiolajra?
A tehéntejben található anyagok:Az alfa-laktoglobulin, a béta-laktoglobulin és a kazein erős természetes allergének. A csecsemők immunrendszere még nem alakult ki teljesen, így a gyermek teste nem csak a tejre, hanem az összes benne lévő termékre is nem szabványos reakciót adhat, beleértve a vajat is.Olajallergia akár attól is előfordulhategy kis darab Fotó: Getty A reakció akkor is megnyilvánul, ha a terméket szoptató anya fogyasztja, az anyatejjel jut át a babához. A gyermek vajallergiája a következő tünetekkel nyilvánul meg:
- bőrkiütés, elsősorban az arcra vörös vagy pikkelyes foltok;
- a gyomor-bélrendszer működésében fellépő kudarcok: hasmenés, regurgitáció, fokozott gáztermelés;
- az allergiás nátha megjelenése, a gyermek tüsszentkezik.
A tünetek többé-kevésbé kifejezettek lehetneka gyermek életkorától, az elfogyasztott étel mennyiségétől és minőségétől függően kifejezve. Néha az allergia nem a tej összetevőire, hanem a vajban lévő élelmiszer-adalékokra vagy az összetételében lévő egyéb anyagokra jelentkezik. Ha ilyen tünetek jelentkeznek, orvoshoz kell fordulni, és meg kell határozni a pontos allergént. Ebből a célból speciális vizsgálatokat és allergiavizsgálatokat írnak elő. Amíg a baba nagyon kicsi, és a nő szoptat, a legjobb megoldás az lenne, ha ideiglenesen teljesen eltávolítaná a vajat az étrendjéből. Cserélhető zöldség-, olíva-, lenmaggal. Az orvos antihisztaminokat, bőrkenőcsöket és gyógyszereket írhat fel, amelyek segítenek eltávolítani a méreganyagokat a szervezetből. Ha pontosan követi a kezelési rendet, a tünetek gyorsan eltűnnek. Minél idősebb a gyermek, annál kevésbé lesz érzékeny a szervezete a különféle allergénekre. A baba egyéves korára az allergia magától megszűnhet. Ha a vajat allergiás gyermek kiegészítő etetési rendjébe viszi be, feltétlenül konzultáljon orvosával. Célszerű étkezési naplót is vezetni, amelyben feljegyezheti az olaj mennyiségét és a reakcióját. Ezen feljegyzések segítségével megfigyelhető az allergia intenzitása, és meghatározható az elfogadható dózis, amely nem károsítja a gyermeket.